Horgászvizsga

Horgászvizsgáztatás

Csongrád megyei horgászvizsga helyszínek és időpontok


Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetsége

6721 Szeged, Bocskai u 2. Tel: 06-62/543-490; 06-30/724-1439

Vizsga időpontok: minden hónap első hétfői munkanapja délután - 1430 kezdettel

febr.6., márc.6., ápr.3., máj.8., jún.12., júl.3., aug.7., szept.4., okt.2., nov.6., dec.4.

 

Herman Ottó Horgász Egyesület

6725 Szeged, Szentháromság u 63. Tel: 62/441-196

Vizsga időpontok: a jelzett napokon 1500 kezdettel:

jan. 19., febr.16., márc. 9., ápr.13., máj.11., jún.15.

 

Dobó Ferenc Horgász Egyesület

6800 Hódmezővásárhely, Zsoldos u 1.

Vizsga időpontok: Minden hónap harmadik péntekén 16 órától

jan.20., febr.17., márc.17., ápr.21., máj.19., jún.16., júl.21., aug.18., szept.15., okt.20., nov.17., dec.15.


Gerecz Elemér Horgász Egyesület

6600 Szentes, Ady E. u 12

Vizsga időpontok: az alábbi napokon 15 órai kezdettel

febr.16., márc.16., ápr.13., máj.11., jún.8., júl.13., aug.10., szept.14., okt.12.


Mindszenti Horgász Egyesület

6630 Mindszent, Mező u 3.

Vizsganapok: minden hónap második szerdája - 17 óra



Szegvári Horgász Egyesület

6635 Szegvár, Szabadság tér 2.

Vizsga időpontok: minden hónap első és harmadik hétfője - 18- 20 óra között



Csongrádi Sporthorgász Környezet és Természetvédelmi Egyesület

6640 Csongrád, Szentháromság u.5. 2/b

Vizsga időpontok 09 órai kezdettel:

9 órai kezdettel: febr. 1.,13.,27., márc.12.,26., ápr.9.,23., máj.7.,21.,

16 órai kezdettel: jún.16., júl.14., aug.11., szept.15., okt.13., nov.17.


Földeáki Horgász Egyesület

6922 Földeák, Szent László tér 15-16. (Művelődési Ház)

Vizsga időpontok: március 27. 17 óra



Kiszombori Sporthorgász Egyesület

6775 Kiszombor, Szegedi út 13. (Ady E. Művelődési Ház)

Vizsga időpontok: 17 órai kezdettel : febr.24., ápr. 28., jún.30., aug.25., okt.27.

Megfelelő jelentkező esetén a vizsgát megelőző pénteken ingyenes felkészítés zajlik, érd: 70/ 771-4953.

Felkészítő időpontok: 17 órai kezdettel: febr.17., ápr.21., jún.23., aug.18., okt.20.


Makói Sporthorgászok Egyesület

6900 Makó, Tömörkény u 1.

Vizsga időpontok: február 28-án /kedd/ 17 óra


László István Honvéd Sporthorgász Egyesület

6800 Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András u. 30.

Vizsga időpontok: 2017-ben minden hónap második és negyedik csütörtöki napján 14 és 17 óra között.

július 13. és 27. , augusztus 10. és 24., szeptember 14. és 28.,

október 12. és 26., november 9. és 23., december 7.

 

A halgazdálkodásról és halvédelemről szóló 2013. évi CII. törvény a horgászati tevékenységet vizsgához és kötelező szervezeti (egyesületi) tagsághoz köti.

"Állami horgászjegyet az kaphat, aki rendelkezik a halgazdálkodási hatóság által igazolt horgászvizsgával, vagy előző évi horgászjegyét bemutatta, horgászszervezeti tagságát igazolja és előző évi fogási naplóját leadja."

Horgász vizsgát minden horgásznak életében csak egyszer kell tenni.

Vizsgázni, a halgazdálkodási hatóság - megyei halászati felügyelő - által kijelölt szervezetnél lehet.

 

Az vizsga állami illetéke azaz díja, 3.500.- Ft

Kedvezményes díjat 1.000.-Ft-ot kell fizetnie a gyermekeknek.

12. éves kor betöltésétől a 18. életév betöltéséig.

 

A horgászvizsga menete

1. Regisztráció - személyes adatok felvétele a vizsgatörzskönyvbe,

2. A vizsga díjának befizetése

3. Halfelismerés- színes ábrákról A halfajok rendeleti besorolásának ( őshonos, idegen honos, invazív, mérettel tilalmi idővel darab vagy mennyi ségi korlátozással védett)(egyes esetekben elmaradhat)

4. Tesztlap kitöltés - 40 kérdés- minden esetben három válasz lehetőség közül kell a helyeset kiválasztani - nyolc hiba lehetőség

5. Tesztlapok kiértékelése

6. Sikeres vizsga esetén a vizsga bizonyítvány kiállítása, átadása.

A bizonyítvánnyal bármely horgász egyesületben kiválthatók a kötelező horgász okmányok ( állami horgászjegy,horgászigazolvány, fogási napló).

A bizonyítványt meg kell őrizni, mert később az okmányok elvesztése, más egyesületbe történő átigazolás esetén szükség lehet rá.

 

Horgászvizsga követelményrendszere

- a halgazdálkodási törvény végrehajtására kiadott (133/2013..(XII.29.) VM rendeletben foglaltak szerint:

- a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;

- a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;

- az alapvető horgászmódszerekről;

- a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;

- a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;

- a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;

- a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;

- az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;

- a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;

- a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint a horgászetikáról.

 

 

 

A vizsgára való felkészüléshez szükséges anyag:

A legfrissebb csak elektronikus formában érhető el a NÉBIH honlapján az alábbi helyen

 

ide kattintva az oldal közepén találja a legfrissebb letölthető vizsga anyagot

 

A MOHOSZ kiadásában korábban (2011) megjelent Amit a horgásznak tudnia kell című kiadvány (Láda Gáspár, Zellei Ágnes, Kovács Norbert): jelenleg a jogszabályi változások miatt átdolgozás alatt áll.

 


 

A könyv átfogja a horgászvizsga teljes tananyagát, ismerteti a legfontosabb jogszabályokat, részletezi a horgász eszközöket, módszereket, és színes ábrák segítségével mutatja be a magyar halfaunát

Ára: 650.- Ft

 

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az "Amit a horgásznak tudnia kell" c. könyvhöz

A könyv megjelenése óta életbe lépett új jogszabályok:

- 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

- 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályairól

- - 314/2014. (XII. 12.) Kormány rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról,

2014-ben a horgászvizsgán már ezek ismeretéről kell számot adni.

 

 

Állami horgászvizsgáról

Az állami jegy kiváltásának feltétele az állami horgászvizsga (ill. a korábbi érvényes állami horgászjegy bemutatása), ez nem vonatkozik a gyermek horgászokra, vagyis 3 éves kortól (horgászat alsó korhatára) az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személyekre. A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja.

Ha a legalább 10. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult.

Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága horgászvizsgáztatásra horgász egyesület, szövetséget is feljogosíthat.

Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni: a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról; a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről; az alapvető horgászmódszerekről; a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról; a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól; a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről; a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról; az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről; a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről; a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint a horgászetikáról.

Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására az új bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.

 

 

Fontosabb fogalmak:

Horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása.

Horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve.

Hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése. A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

Fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farok úszó tövéig mért testhosszúság.

Halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására.

Halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel (töltés) ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény.

Ivóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette, halgazdálkodási kezelője van, aki területi jegyet ad ki. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület a hatóság nem vette nyilvántartásba, halgazdálkodási kezelője nincs, oda területi jegyet nem került kiadásra .

 

 

A horgászat szabályairól:

Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

A gyermek horgász és a horgászvizsga letétele alól felmentést kapott értelmi fogyatékos horgász az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészséget használhat. A gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett, a horgászvizsga letétele alól felmentést kapott értelmi fogyatékos horgász pedig kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat.

Őshonos, fogható halfajok méret- és mennyiségi korlátozása, fogási tilalmi ideje

 

magyar név

 

fajlagos tilalmi időszak

kifogható halak

mérettartománya

naponta kifogható darabszám

csuka

02. 01 – 03. 31.

40 cm felett

3 db

balin

03. 01 – 04. 30.

40 cm felett

3 db

sügér

03. 01 – 04. 30.

-

-

fogassüllő

03. 01 – 04. 30.

30 cm felett

3 db

kősüllő

03. 01 – 06. 30.

25 cm felett

3 db

garda

04. 15 – 05. 31.

20 cm felett

-

domolykó

04. 15 – 05. 31.

25 cm felett

-

jászkeszeg

04. 15 – 05. 31.

20 cm felett

-

szilvaorrú keszeg

04. 15 – 05. 31.

20 cm felett

-

paduc

04. 15 – 05. 31.

20 cm felett

-

márna

04. 15 – 05. 31.

40 cm felett

3 db

ponty

05.02. – 05. 31.

30 cm felett

3 db

compó

05. 02 – 06. 15.

25 cm felett

3 db

harcsa

05. 02 – 06. 15.

60 cm felett tilalomban 100 cm felett

3 db

sebes pisztráng

10. 01 – 03. 31.

22 cm felett

3 db

menyhal

25 cm felett

3 db

 


A halgazdálkodási vízterületeken - fogható őshonos halfajok: angolna, bodorka, vörösszárnyú keszeg, domolykó, jászkeszeg, balin, szélhajtó küsz, karikakeszeg, dévérkeszeg, laposkeszeg, bagolykeszeg, szilvaorrú keszeg, garda, paduc, compó, márna, ponty, harcsa, csuka, sebes pisztráng, menyhal, sügér, fogassüllő, kősüllő

 

Nem fogható őshonos halfajok: kecsege, széles kárász, vágó durbincs és a természetvédelmi oltalom alatt álló (védett) halfajok.

Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok: lénai tok, lapátorrú tok, amur, fekete amur, razbóra, ezüstkárász, busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, pisztrángsügér, amurgéb, pettyes harcsa, afrikai harcsa, pataki szajbling, szivárványos pisztráng, folyami géb, csupasztorkú géb, Kessler-géb, feketeszájú géb, tarka géb, kaukázusi törpegéb. Ezek közül invazív fajok az aláhúzással jelöltek.

 

Halfogás napi mennyiségi korlátozása: Az állami horgászjeggyel rendelkező felnőtt horgász nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot, a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki. Ha a horgász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel ezt a súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

A gyermekhorgász és a horgászvizsga letétele alól felmentést kapott értelmi fogyatékos a napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.

A kifogott halat a korábban kifogottal kicserélni tilos.

A tilalomi idő és méretkorlátozástól való eltérések lehetőségei

A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a vízhasznosító kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre, vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet, vagy szigorúbb előírásokat is meghatározhat.

A halgazdálkodásra jogosult, a vízhasznosító a méret korlátozás és a kifogható mennyiségi korlátozástól eltérő, szigorúbb korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő vízterületére, amennyiben ezeket a halgazdálkodási hatóság a vízhasznosító által benyújtott halgazdálkodási tervben jóváhagyta. A törvényben és rendeletben meghatározottaktól való eltéréseket, azok időtartamát a vízhasznosítónak a helyi horgász rendben adott évi területi jegyen, vagy mellékletén fel kell tüntetnie.

A jogosulatlan halfogás halvédelmi szabálysértése az ilyen eltérő fogási korlátozások és tilalmi idők – azaz a helyi horgászrend megszegésével is megvalósul. Ezért fontos horgászat előtt megismerni a területi jegyen, vagy mellékleteként kiadott helyi horgászrendet.

 

Horgászatra jogosító okmányok:

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez állami horgászjegy, fogási napló (2016-tól a kettő egyben Egységes Állami Horgászokmány),. valamint a halgazdálkodásra jogosult által kiadott területi jegy is szükséges.

A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani a halfogásra jogosító okmányait:

- nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és fogási naplót. Itt az állami horgászjegy nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak minősül.

- nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet, mert itt horgászni állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

A halfogásra jogosító okmányok csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra és a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult (vízhasznosító), a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

 

Egységes Állami Horgászokmány (Állami horgászjegy és Fogási Napló - egységes szerkezetben)

Forgalmazását a NÉBIH kizárólagos szerződése alapján csak a MOHOSZ tagszervezetei végezhetik.

 

Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.

Állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra – akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

Az állami horgászjegy évenként kerül kiadásra. 2.000 Ft díj/év ellenében váltható, és kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött, a hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy, az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi látás vagy hallási fogyatékos személy, illetve a horgászvizsga letétele alól mentesített értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. Az állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állítja ki a számára benyújtott, fentiekben felsorolt állapotot igazoló dokumentumok alapján. (Az állami horgászjegyet ki kell váltani, de az díjmentes ebben a szakaszban felsorolt személyek részére a feltételek teljesülése esetén)

Az állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság – a jogosult kérelmére, díj ellenében – intézkedik az okmányok pótlásáról.

 

Fogási napló: Az állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni. A horgászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban 3. oldalán lévő éves naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.

Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat a horogtól való megszabadítás után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

A darabszám-korlátozással nem védett halfajok össztömegét a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

A kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső őshonos halat faj szerinti bontásban, egyedenként (soronként 1 egyed) és kilogrammban kell beírni, a darabszám-korlátozás alá nem eső de a naplóban önálló oszloppal rendelkező őshonos fajokat fajszerinti bontásban kilogrammban kell megadni, az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni. A bejegyzést a kerekítés szabályai szerint 0,5 kg-os pontossággal kell elvégezni.

A horgászatok alkalmával pontosan vezetett naplót évente összesíteni kell és a tárgyévet követő év február 28. napjáig le kell adni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét a horgász kiváltotta, vagy a következő évi állami horgászjegyét ki szeretné váltani. A horgász köteles úgy átadni a naplóját, hogy éves fogási adatait vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

A tárgyévet követő év február 28-i leadási határidőn túli, vagy hibásan kitöltött fogási napló esetében is kiadható/kiváltható az állami horgászjegy. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj összegének kétszerese.

 

Területi jegy: A halgazdálkodásra jogosult(ak) területi jegy adásával az engedélyes személy részére horgászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.

A területi jegy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen csak állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít horgászatra. A területi jegyen a kibocsájtónak fel kell tüntetnie a hatóság által jóváhagyott horgászathoz kapcsolódó korlátozásokat (helyi horgászrend), amelyek betartása az engedélyes személy számára kötelező.

 

Halvédelem

A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból, vagy a vízhasznosító kérelmére telelő és szaporodó helyek védelmére halgazdálkodási kíméleti területet jelölhet ki. A halgazdálkodásra jogosult (vízhasznosító) a területi jegyen, vagy mellékletében gondoskodik a kíméleti terület határainak részletes leírásáról, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalmakról azok időbeli hatályának megismertetéséről.

A kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. Tilos a megfogott halak kínzása. A megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kívülről horogra akadt halat megtartani tilos. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni. A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani kíméletesen és gyorsan leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb halak élve is szállíthatók, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számukra a megfelelő életfeltételeket.

Ha a horgász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a naponta megtartható súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, telepíteni és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol az kifogásra került.

November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár (halradar) használata a halfogási tevékenységhez tilos.

A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász saját használatra csalizás céljából gyűjthet más hasznos víziállatot, a védelem alatt álló fajok kivételével.

Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

 

Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége

 

 

MOHOSZ tagszervezete



 

Magyar Országos Horgász Szövetség

 

 Magyar Horgász

 

Maty-ér

 Atka holtág

 

Szolunáris naptár

Országos Vízjelző Szolgálat

Országos

Meteorológiai Szolgálat

 Széchenyi Kártya elfogadóhely

SZÁK állami jegy forgalmazás

Szegedi Közlekedési Kft.

 

Objektum koordináták: X: -, Y: -
Gyorskereső:
© 2017. Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége

Keresés