Maros folyó

Maros folyó
Térkép

Víztér kódja: 06-004

Területe: 535 ha, 49,5 fkm (a Tiszába való betorkolástól az országhatárig terjedő szakasza: 0-49,5 fkm, 28,4-49,5 fkm között határvíz)

Jellege: Természetes vízfolyás

Megközelíthető: A magyar folyószakasz települései: Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Maroslele, Deszk, Szeged.

Fogható halfajok: márna, domolykó, harcsa, ponty, kárász, keszegfélék, süllő, csuka, stb.

Tilos megtartani a compót, a gardát, az aranykárászt és a kősüllőt!

Horgászrend: A HECSMSZ megyei folyó szakaszokra vonatkozó horgászrendje érvényes ITT olvasható.

Vermelő helyek: Maros-folyón a torkolattól felfelé 500 méter hosszan.

TILOS horgászni,
- kijelölt vermelő helyek, november 02. és március 14. között,
- éjjel a határvízi szakaszán.

Jegyváltás: Csongrád megye horgászegyesületeiben, és horgászboltjaiban. 

Érdekességek a Marosról,

A Maros, a Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 749 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad,Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.

A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre.

A Maros alsó szakaszán egy darabig (18 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett „mozgó” az államhatár. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik évben felmérik a határfolyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. Mozgó határvonalon nincs területkiegyenlítés a szomszédos országok között. Ezen a részen sok szigetet épít (például a Magyarcsanád szomszédságában lévő ún. „Senki szigete”), és még a medrét is kismértékben változtatja napjainkban. Egy román geodéta szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására. Természetesen az is elképzelhető a jövőben, hogy a folyó déli irányban változtatja meg medrét.

A folyó szennyezése jelentős, főként Romániában.

A vízjárása igen ingadozó, a Makói állami vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-113 centiméter, 2012) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben mutatott 30 m³/s és 2440 m³/s közötti értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize (mivel színük, az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól)

Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Naturpark). A magyar oldalon 28,5 km esik védelem alá.

A Marosban a magyarországi halfauna nagy része megtalálható. A halak közül védett, bennszülött fajok is vannak, mint például a homoki küllő, selymes durbincs, magyar bucó és a német bucó. A védett kőfúró csík és selymes durbincs még gyakori a Marosban. A folyó árterének jellegzetes állata a bánáti csiga.

A Maros partján nagy számban találhatóak fűz-nyár ligetek, bokorfüzesek, valamint nádas és mocsári gyomnövények.

 

 

MOHOSZ tagszervezete
 
Magyar Országos Horgász Szövetség

Magyar Horgász  

 
MAGYAR HORGÁSZKÁRTYA

 

SZOLUNÁRIS NAPTÁR

ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT

ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT

SZÁK állami jegy forgalmazás

  

 

Maty-ér

 Atka holtág

 

Objektum koordináták: X: -, Y: -
Gyorskereső:












  
© 2017. Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége

Keresés