Tisza

A TISZA

Juhász Gyula: A szent magyar folyó (részlet)

A magyar nap vígan süt az égen,
Csöndes álom szunnyad a vidéken.
Nyári áldás a boldog határban,
Tisza vize folydogál magában,
Tiszavirág kedve pillangója,
Ez a Tisza örömünk folyója.

 

A Tisza Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, a legmagyarabb folyó. A jelenlegi hossza 962.2 km, ami szabályozás előtt 1420 km volt. Vízgyűjtő területe 157000 km2.

A Tisza vízgyűjtőjét, a folyók pályáját évmilliók alatt a külső és belső felszínalakító erők, vagyis egyrészről a kéregmozgások és a vulkáni tevékenység, másrészről a víz és a szél alakították mai formájára.

A szorosabban vett tiszai vízrendszer kialakulásának kezdete a harmadidőszak végére, nagyjából 1,5 millió évvel ezelőttre esik. A pliocénben a hegytömbök több szakaszban történt kiemelkedése következtében hazánk területén zárt medence alakult ki, - a Pannon beltenger - amely a korszak végére folyamatosan feltöltődött.

A mai Tisza vízrendszere, amely még nem viselte magán jelentős nyomát az emberi beavatkozásoknak feltételezhetően a következőképpen alakult. A síkságra érkező folyó a Szamos torkolatánál észak felé fordult, majd 50-60 km-nyi út megtétele után Záhonynál ismét irányt váltott, nyugat-délnyugat felé folytatta útját, megkerülte a Tokaj-hegyet, majd Tiszaluc környékén a Sajó és Hernád hordalékkúpja mentén déli irányba kanyarodott. Alább a hevesi síkságon meanderezett, majd Csongrád környékén ismét dél felé vitte vizét. Ezen a szakaszon a jobb parti mellékfolyók levágott alsó folyásainak, illetve a helyi jellegű süllyedések változásának megfelelően több ér, kisebb folyóág szakadt ki testéből. A Tokaji-kapu alatt kiszakadó folyóágak a Hortobágy, a Berettyó, a Zádor, a Kakat, a Mirhó, a Büdös-ér, a Nagy-Hék közvetítésével elérték a Körösök teknőjét. A jobboldali mellékfolyók szintén hasonló képet mutattak, maguk is több ágra szakadtak, több eret is tápláltak. Ezek behálózták az egész területet. Ebben a korban mind a jobb, mind a baloldali mellékfolyók a jelenleginél nagyobb vízhozamúak voltak, azaz a térségre jellemző volt a bővizű vízfolyások nagy száma.

A Tisza az Alföldre kiérve hordalékkúp sorozatokat hozott létre. Itt középszakasz jellegű, folyó. Pályáját végig kísérik a levágott kanyarulatok, vagyis morotvák, az árvizek által létrehozott övzátonyok. A változások tehát nem szűntek meg a geológiai a jelenben sem. A kanyarulatok vándorlásával, lefűződéseivel a meder folyamatosan változik.

 

A Tisza áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.

A Tisza a Máramarosi-havasokban, 1886 m magasságban ered. A szegedi székhelyű GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület tagjai több évig kutatásuk eredményeként feltérképezték a forrásvidéket, és 2000-ben felfedezték, hogy az addig ismert Fekete-Tisza forrásától légvonalban 53 km-re egy másik forrás is található, a Fehér-Tiszáé. A forrás környékét megtisztították és táblával látták el. Ez a folyószakasz Rahótól kb. 1,5 km-re egyesül a Fekete-Tiszával.

 

A Tisza a Visó torkolatától 63 km hosszan az ukrán-román határon folyik. Magyarországot a 744.5 fkm-nél éri el. Tiszabecstől kezdődik a 25.2 km hosszú ukrán-magyar határ. A Tisza mindkét partja Szatmárcsekétől, a 719.3 fkm-től magyar terület. A 643 fkm-től, Lónyától 17.2 km-en újra az ukrán-magyar határon, majd 5 km-en a szlovák határon folyik a 620.8 fkm-ig. Magyarországi hossza 584 km. A 159.6 fkm-nél átlépi a szerb határt. A Tisza Slankamennél, az 1214.5 fkm-nél ömlik a Dunába.

Hegyvidéki szakasza 200 km hosszon, az ukrajnai Visó torkolatáig tart,nagy esésű, sebes sodrású folyó.

A Felső-Tisza a Szamos torkolatáig (686 fkm) tart, 266.4 km hosszú, a magyarországi rész csak 58.6 km. Magyarországon ez a rész a leggyorsabb, 3.5-5 km/h sebességgel folyik, 60-100 m széles és 1-2.5 m mély, a meder kavicsos, lejjebb homokos. A víz tiszta, I. osztályú, de 2-3 °C-kal hidegebb mint a következő szakasz. A víz járása gyors, órák alatt több métert áradhat, a víz zavarossá, hideggé válik.
Mellékfolyói: Túr (94.6 km), Szamos (415 km)

A Tisza alföldi szakaszának első része a Szamos-torkolattól Dombrádig terjed, 592 fkm. A folyó szélessége 100-160 m, mélysége 3-5 m. A víz sebessége 2-3 km/h. A Szamos szennyező hatása miatt a víz II. osztályúvá romlik, de 3 °C-kal melegebb is lesz. A part homokos, fürdésre, kikötésre alkalmas.
Mellékfolyó: Kraszna (193 km)

Az alföldi szakasz második része Dombrádtól a Tiszalöki-zsilipig (518.2 fkm) tart. A duzzasztómű lassító hatása érvényesül. A víz tisztább, I. o., melegebb és mélyebb lesz (6-10 m). A folyó 160-200 m széles, a part agyagos. A szél hullámkeltő hatása érvényesül. Mellékfolyói: Lónyai-csatorna (46.6 km), Keleti-főcsatorna (98 km); Bodrog (magyar szakasz: 52 km)

Az alföldi szakasz harmadik része Tiszalöktől Kisköréig (403.2 fkm) tart. Szintén duzzasztott víz, mély, meleg, lassú (1.1-1.4 km/h), partja iszapos. A Sajó torkolata alatt ismét II. o.-ra szennyeződik. Tiszafüredtől tószerű. Az 1975-ben átadott Kiskörei-víztározó nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett hazánk legnépszerűbb horgászturisztikai célpontjainak. Hossza 27 km, területe 127 km², átlagos vízmélysége 1,3 m, legmélyebb pontja 17 m.

Mellékfolyó: Sajó (magyar szakasz 125 km)

Az alföldi szakasz negyedik része Kiskörétől a szerb határig (159.6 fkm) tart. E szakaszon esése a jelentős rövidítések ellenére sem növekedett számottevően, egészen a Maros torkolatáig nem kap érdemi hordalék-utánpótlást. Medre itt fokozatosan kimélyül, és kisvízszintje is csökken. Középvízi mederszélessége 191–236 m között változik, átlagos mélysége 3,5-6 m közötti. Árvízi víztükre Szegednél mindössze 350 m széles, Tiszadorogmánál viszont eléri a 6,7 km-t. Mindszenttől érezhető az újbecsei (Szerbia) duzzasztás. A Maros torkolata alatt is II. o. a víz minősége. A part homokos, Algyőig fürdésre alkalmas homokpadokat találni, lejjebb agyagos. Mindszent és Szeged között nagy meleg esetén a víz elérheti a 27-28 °C-ot is. A vízszint ingadozása lassú, az árvízi magasság a 13 m-t is elérheti. A víz sebessége 1.1-1.4 km/h.
Mellékfolyói: Zagyva (123 km); Körös (magyar szakasz 217 km), Maros (magyar szakasz 50 km).

 

A Tisza torkolata Szerbiában van Titel közelében, itt vízhozama már megközelíti a Dunáét. Ennek alapján akár a Dráva nélküli Duna lehetne a Tisza mellékfolyója.

Keletkezésekor, a miocén elején a Tisza torkolata 117 km-rel lejjebb volt, mai helyére a természetes mederváltozások miatt került, s emiatt a folyó öt nagy mellékfolyót veszített.

 

Folyó szabályozás

A Tisza keresztülfolyik az Alföldön, ahol jelentősen lelassul, és így temérdek kisebb kanyart és mellékágat alakított ki, ami miatt egyre gyakoribbá váltak az áradások. Ezek megelőzésére.a XIX. század közepén kezdődtek meg azok a nagyarányú vízrendezések, amelyek eredménye mind a mai napig meghatározza a Tisza-völgy vízföldrajzi képét. A szabályozási munkálatok elsősorban az árvízvédelmi töltések építését, valamint a kanyarulatok átvágását célozták meg az árhullám minél gyorsabb levezetése érdekében. A munkálatokat Széchenyi vezetésével, Vásárhelyi tervei, pontosabban a század első felében, főként Huszár Mátyás vízszabályozási terveinek felhasználásával kezdték meg. Meg kell jegyezni, hogy már akkor több szakember azon a véleményen volt, hogy a folyó kiöntéseit nem szükséges megakadályozni, csak korlátozni kell, illetve az árvizek szétterítésén alapuló szabályozási rendszer kialakítását szorgalmazták. 1846-ban a Tiszavölgyi-Társulat megalakulása jelezte a nagyszabású tájátalakító munka megindítását. Az első átvágást Tiszadob térségében végezték 1846. augusztus 27-én. A folyószabályozás minden ezt követő fázisa egy-egy nagyobb árvízhez köthető. A Tisza mellett megkezdődtek a mellékfolyók szabályozásai is. A Szamoson érdemi munka csak 1890. után történt. A szabályozások során 36 kanyarulatot vágtak át, valamint egy 1300 méteres átvágással új, kedvezőbb irányú torkolatot alakítottak ki a régi alatt mintegy 2,5 km-rel. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott, megindult alföldi kiszáradása, illetve belvizesedés hívta életre azt az öntöző és belvíz levezető csatornahálózatot, amelynek munkálatai a 30-as években indultak és nagyjából az 50-es években fejeződtek be, de aminek karbantartása, fejlesztése napjainkban is folyamatosan zajlik.

 

Egyéb információk a Tiszáról

A Tisza június közepe után "virágzik", ez a kérészrajzás.

A szőke jelzőt az általa szállított hordalék miatt kapta.

A vízitúrázók a víz partján az 50 m-es sávban táborozhatnak, kivéve a helységek belterületét, vagy ha a közelben kemping van, és ahol ezt tábla tiltja.

Az Alföldön a nyár forró, a levegő 20-35 °C, a víz 18-24 °C, áradáskor 12-15 °C-ra hűl, de mértek már 28 °C-ot is. Július végétől szeptember közepéig ritkán esik, de hetenként egy záporra, zivatarra számíthatunk.

A Tiszában 45 fajta hal él. A legismertebbek, a békés halak, a kecsegék már csak a Felső-Tiszán élnek, a duzzasztott vizet nem kedvelik. A márnával hasonló a helyzet. A ponty, az ezüstkárász és a dévér gyakori. A ragadozók közül a harcsa óriásira nő, a holtágakban a törpeharcsa gyakori, a domolykó, a csuka már csak a Felső-Tiszában van, nemrégen telepítették be a busát és az amurt, valamint az angolnát.
Gyakoriak a löszfalakban a partifecskék, az ártéri fákon a gémtelepek.

Tisza. Nincs még egy folyó, mely hol méltóságteljes, lassú kanyargásával, hol zabolátlan rohanásával oly mélyen beásta volna magát a magyar ember szívébe. Azt mondják: "Ki a Tisza vizét issza, annak szíve vágyik vissza." És igaz lehet a mondás, hiszen nagy költőink közül Petőfi Sándor, Juhász Gyula lelkét is megérintette a folyó egyedülálló hangulata.

Mondják azt is, a Tisza lágy és szeszélyes akár egy asszony, így hát nem is lehet másként bánni vele: szeretni kell, de óvni is, hogy vize az utánunk jövőket is hűsítse, halai táplálják unokáinkat és lelkük hazatalálhasson a békés tiszai tájban.

Tiszai képek a galériában

 

MOHOSZ tagszervezete



 

Magyar Országos Horgász Szövetség

 

 Magyar Horgász

 

Maty-ér

 Atka holtág

 

Szolunáris naptár

Országos Vízjelző Szolgálat

Országos

Meteorológiai Szolgálat

 Széchenyi Kártya elfogadóhely

SZÁK állami jegy forgalmazás

Szegedi Közlekedési Kft.

 

Objektum koordináták: X: -, Y: -
Gyorskereső:
© 2017. Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége

Keresés