Atka

Atkai holtág Térkép

Víztér kódja: 06-031

Területe: 107 ha

Jellege: Mentett oldali Tisza holtág.

 

Megközelíthető

Szegedről a 47-es számú főúton Hódmezővásárhely felé haladva az algyői Tisza-híd előtt balra, majd az aszfaltozott árvízvédelmi töltésen mintegy 6 km megtétele után balra terül el a holtág déli vége. A töltésről a gátőrház előtt aszfaltozott úton kell lekanyarodni, ami az I. kikötő és a mólósor mellett haladva bevezet a halőrházig és a vendégházakig.

A töltésen továbbhaladva ismét találkozunk a vízzel, de ez már az északi (védett) része. Az árvízvédelmi gát töltésközlekedési engedély (az ATIKÖVIZIG által kiadott „Töltésközlekedési hozzájárulás”) megváltásával használható, de aki ezt nem akarja megváltani, annak természetesen rendelkezésre állnak más útvonalak is.

Az egyik lehetőség az úgynevezett Irmai út . A 47-es úton Szegedről Vásárhely felé haladva az algyői körforgalomban balra (3. kijárat), a vasútállomás irányába kell letérni, majd az aszfaltozott úton végig, egyenesen. Így elérünk az algyői főcsatornához, azt követően a libás tanyánál jobbra térve halad tovább a betonút, amely a holtág előtt mintegy 300 m-re sajnos véget ér. Onnan már csak földút visz a vízig, ami viszont nagyobb esők után csaknem járhatatlan. A holtágat nagyjából az I. kikötővel szembeni partszakaszon érjük el

A másik lehetőség Szegedről Sándorfalván át vezet Csongrád irányába haladva: ahogy elhagyjuk Sándorfalvát, balról kiskertek, hétvégi házak vannak, és egy bolt. Ha ezt is elhagyjuk, kb. 800 m megtétele után jobbra lesz néhány ház. Ott kell lefordulni az első lehetőségnél jobbra. Ha először egy fenyőerdőhöz érünk, majd egy nagy ezüstfákkal tarkított homoki pusztaságon vezet át az út, végül az erdős részről kijutva szántóföldekhez érünk, akkor jó az irány. :) Egy szivattyúház is lesz a vízhez vezető egyenes földút mellett jobbról a szántóföldes rész közepe táján (csak úgy végső támpontnak…). Aki pedig Csongrád felől érkezik, jobb oldalon lesz valami benzinkút felé, utána következnek a hétvégi házak a bal oldalon, ott lesz az előbb leírt út. A partot így a Sándorfalvi csatorna befolyójánál érjük el.

A holtág déli vége a Tisza töltéséről

 

Atkai holtágról általában

A folyószabályozás során mentett oldalra került patkó alakú holtág 107 hektár kiterjedésű és közel 8 km hosszú. Átlagmélysége 5 méter körülire tehető, de persze vannak ennél sekélyebb és mélyebb szakaszok is. A holtág két ágra oszlik. A főág mintegy 7 km-es szakasza horgászható, és ennek északi végében található az úgynevezett védett, kíméleti terület. A másik ág az úgynevezett Kis-Tisza, gátakkal és zsilippel zárt terület, sekély, a parti állások nagyobb része elhanyagolt, sok a bedőlt fa, vízinövényekkel dúsan benőtt, igazi halbölcső. A két ág szigetet fog közre. Ezen a szigeten található a Hármas kikötő és a kijelőlt bojlis pálya is.

Atka és környéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, ezért a természetvédelmi hatóság tiltja a fürdést, tűzgyújtást, sátorállítást. A sátras ernyő, bojlis ernyő használata megengedett. A rengeteg szúnyog miatt ez a rendelet nem könnyíti meg a több napig, éjjel-nappal horgászók életét, de a nagy hal reményében minden áldozatra késznek kell lenni.

Atka az árvízvédelmi töltésen kívül helyezkedik el, így a folyó szeszélyes vízjárása nem befolyásolja a holtág vízszintjét. Távol fekszik a nagyobb településektől, ipari és mezőgazdasági üzemektől, ennek köszönhetően vízminősége mindig kitűnő, amit ékesen bizonyítanak a dúsan tenyésző pontycsemegének számító vándorkagyló telepek és az itt megtalálható édesvízi szivacs is.

A főszezon idején magasabb vagy normál a vízállás, míg ősszel leengedik téli szintre, ami akár 1,5 m-rel is alacsonyabb lehet a nyárinál. A holtág patkószerű alakja, nagy vízfelülete és földrajzi fekvése kevés védelmet nyújt a szél ellen, így bármilyen szélirány esetén valahol megmozdul a víztükör, és helyi áramlatok alakulnak ki. Komolyabb szél akár a holtág egész víztömegét is megmozgathatja.

Mivel a holtág patkó alakú, belső és külső ívet lehet megkülönböztetni rajta. A holtág déli végén a belső ív elejétől a halőrházig, és onnan még kb. 500 m-ig mólók találhatók. A stégek sorát az I. és a II. számú csónak kikötő mólók zárják közre. A belső ív mentén a halőrháztól már csak földúton haladhatunk tovább. A mólókat elhagyva a part mindenhol egyenletesen lejt, a vízhez könnyű lejutni, kivéve a parti tanyák térségét a Kis-Tisza előtt. Ezzel szemben a külső ív partja meredek, sok bedőlt fával. Egyedül a Kiserdőnek nevezett részen egyenletes, lankás.

A meder változatos, de többnyire mély, néhol még őrzi a folyó sajátosságait, a közép tájon vannak mélyebb medertörések is. A Tisza szabályozása során egy nagy, patkó alakú kanyart választottak le a folyóról, így a külső íven 8-11 m mély vizet is találhatunk a mederben. A főág vize a Kis-Tisza szigetének déli vége alatt a Sándorfalvi csatorna befolyójánál a legmélyebb.

Kiérve a kanyarból, egészen az északi végéig már csupán 2-5 m-es mélység az uralkodó. A partszegély sekély, de a közép részen van egy medertörés, ami a pontyhorgászok kedvelt helyei közé tartozik. Itt található az úgynevezett Disznó-öböl, a III. számú csónakkikötő móló, majd a csónakos horgászat elől elzárt bojlis-pálya, és a korábban már említett védett szakasz.

 

Halállomány

Az Atkai-holtágnak jelentős a keszegállománya, ami leginkább bodorkából, dévérből, karikából és néha jászból tevődik össze Ezüstkárász is fogható, amik ritkábban jönnek, de a horogra akadt példányok szép nagyok. A holtág pontyállománya kivételesnek mondható, évenként több kapitális méretű, 20 kilón felüli példányt fognak itt. Amur is él e vízben, ráadásul nem is kicsik! Ez a víz évtizedekig vezette a Magyar Horgász amur rekordlistáját. Itt került horogra a legtöbb óriás amur. Atkán az átlagméretük 10-15 kiló, de ennél jóval nagyobbakat is szákba terelnek a horgászok. Sajnos, mint mindegyik tiszai holtágon, Atkán is megtalálható a törpeharcsa. Bár ez egyes horgászokat nem igazán zavar, mivel a 30-40 dekás törpék igazi ínyencségnek számítanak. Az utóbbi időszakban egyre több figyelmet kap az eddig méltatlanul hátterébe szorult harcsa állomány. Ívásuk előtt a tavaszi időszakban számtalan 15 kg fölötti harcsa mellett tucatnyi derekasabb, 40-50 kg közötti is horogra kerül. Az igazán nagyok, a matuzsálemi korúak még kéretik magukat, de talán nem sokáig.

Fogható halfajok: ponty, amur, keszegfélék, törpeharcsa, süllő, csuka, angolna, harcsa.

Jegyváltás: A szegedi horgász boltokban folyamatosan, illetőleg alkalmanként a vízparti halőrházban. A parton a halőrház mellett vendégház működik.

 

További képek

 

MOHOSZ tagszervezete



 

Magyar Országos Horgász Szövetség

 

 Magyar Horgász

 

Maty-ér

 Atka holtág

 

Szolunáris naptár

Országos Vízjelző Szolgálat

Országos

Meteorológiai Szolgálat

 Széchenyi Kártya elfogadóhely

SZÁK állami jegy forgalmazás

Szegedi Közlekedési Kft.

 

Objektum koordináták: X: -, Y: -
Gyorskereső:
© 2017. Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége

Keresés